A marlinista menekültválság kritikus mértékben növekszik.
A Birodalomból a föderációba menekült politikai menekültek százezrei mindkét szuperhatalmat a konfliktus szélére sodorták.
Azok a marlinisták, akik hisznek abban, hogy a birodalmat köztársasággá alakítják át, megúszták a több birodalmi rendszerben elkövetett támadásokat az újmarlinista terroristák vadászata során.
A föderáció ideiglenes menedéket biztosított a menekültek számára. A biztonsági aggályok azonban beigazolódtak, amikor az NMLA lebombázott egy föderációs űrkikötőt, ahol az elfogott terroristákat tartották fogva.
A föderációs biztonsági szolgálat megerősítette ezt a frissített információt:
„Maguk a marlinisták is informáltak bennünket több olyan személyről, akik kapcsolatban álltak az NMLA szervezetével. Ennek a népességnek a terrorizmus általi kockázata jelenleg alacsony, azonban lehetetlen pontosan tudni, hányan radikalizálódtak."
A kongresszusban heves viták folynak arról, hogy megadják e az állampolgárságot a marlinistáknak. Hudson elnök ragaszkodott ahhoz, hogy „minden illegális külföldit ki kell toloncolni”, és a birodalom figyelmeztetéseire tekintettel védekező intézkedésként megerősítette a föderációs haditengerészetet.
Ezzel szemben Winters ellenelnök azzal érvelt, hogy „erkölcstelen lenne az éhező menekültek elfordítása börtönnel és diszkriminációval szemben”. Megjegyezte azt is, hogy a Marlinizmusban megtalálható demokratikus képviselet ugyanazokat az elveit rögzíti a föderációs egyezmény.
Ez a nézeteltérés a republikánus és a liberális pártok közötti patthelyzethez vezetett, a marlinisták sorsa egyensúlyban maradt.
